A hüvelyflóra szerepére nem csak a bakteriális vaginosis, hanem az azzal összefüggést mutató HPV-fertőzés tartóssá válásának megakadályozásában is igen jelentős.

A kismedencei gyulladás a nők felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés, melynek két leggyakoribb kórokozója a Neisseria gonorrhoeae és a Chlamydia trachomatis. Diagnosztikája a klinikai tünetekre és a kórokozók kimutatására épül. Jelentősége a hosszú távú következmények, a méhen kívüli beágyazódás, a meddőség, a krónikus kismedencei fájdalom kiala­kulásában rejlik. A kezelés kellő időben történő elkezdése a szövődmények arányát csökkenti. A legújabb szakmai irányelvek összefoglalják a hatékony ambuláns és fekvőbeteg kezelés módszereit és a megelőzés jövőbeli irányait.

Egy kis esetszámú vizsgálat szerint a hüvelyi ösztradiol tabletta jelentős változásokat okoz a posztmenopauzális nők hüvelyi mikrobiotájában, bár a kellemetlen tüneteket nem enyhíti.  

A mesterséges intelligencia és az adattudomány a mindennapi életünk részévé vált a gyógyítás területén is. Cikkünkben bemutatunk néhány, a GE Healthcare Magyarország Kft. Edison AI (mesterséges intelligencia), azaz Data Science (adattudomány) csapata által vagy a részvételével fejlesztett, mesterséges intelligencia alapú orvosi alkalmazást.

Visszatérő vagy ismétlődő hólyaghurutról akkor beszélünk, ha két hurutos epizód között 6 hónapnál rövidebb idő telik el, vagy ha a betegség 1 éven belül legalább három alkalommal jelentkezik. Visszatérő hólyaghurut gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Az esetek jelentős részében nem mutatható ki olyan tényező, mely egyértelműen felelőssé lenne tehető a kiújuló tünetekért.

A közleményben a strandok, meleg vizű fürdők látogatása után nagyobb eséllyel kialakuló gyermek-nőgyógyászati és nőgyógyászati hüvelyfer­tőzéseket tárgyaljuk. A leírt hüvelyfertőzések természetesen többnyire közfürdők látogatásától függetlenül diagnosztizálhatók, ezért a kórképek számos egyéb hajlamosító faktorát, szexuális úton terjedő fertőzésekkel való kapcsolatát is elemezzük.

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi fertőzések egyik leggyakoribb formája, mely egyeseknél csak vulvovaginalis diszkomfortérzést okoz, melyet hüvelyi váladékozás, kellemetlen szag és a hüvely irritációja kísér, másoknál kifejezett, súlyos panaszokat okoz. A kórkép etiológiája még napjainkban sem teljesen egyértelmű.

A császármetszések számának emelkedésével folyamatosan emelkedik a potenciális szülészeti sürgősségi állapotok előfordulása is.

Előzmények
Rendkívül gyors fejlődése dacára az orvoslás nem vált „egzakt” tudománnyá. Az ókorban egyiptomi és görög, a középkorban arab,¹ és a későbbi századokban európai (brit, francia, német és osztrák birodalomhoz tartozó) kutatók játszottak vezető szerepet az orvostudomány fejlesztésében. Ha elfogadjuk a Nobel-díjak odaítélésének arányát vezérfonalként, akkor az Egyesült Államok vette át az úttörő szerepet a XX. században. Csaknem általános a hit mind szakmai körökben, mind pedig azon kívül, hogy a kutatás terén elért sikerek az orvosi betegellátást a tudományos haladással arányos mértékben lendítették fel az Új Világban. Ami a szülészet területét illeti, e feltevés távol áll a valóságtól. Az elmúlt évszázadban az anyai és csecsemőhalálozások arányai (melyek széles körben elismert értékmérői az orvosi ellátás nívójának) lényegesen kedvezőtlenebbek voltak Amerikában, mint Skandináviában2 és sok más, gazdaságilag fejlett országban. Ez a helyzet a XXI. század elején változatlanul fennáll.

Az elmúlt néhány év molekuláris genetikai vizsgálatai meglepő eredményekre derítettek fényt. A vagina mikrobiomjának (VMB) nem várt komplexitását tárták fel a „mély” szekvenciaanalízisek. Egyes hipotézisek szerint a barrier sérülését követően a patogén baktérium transzlokációját gyulladásos folyamat kíséri, mely malignussá válhat. Ezért a hüvelyi ökoszisztéma bakteriális vaginózis (BV) és vaginitisz miatt felborult egyensúlyának helyreállítása érdekében kiterjedt kutatásokat folytatnak.